A Szent Jakab-út szintén lelkes szervezőket és zarándokokat tudhat maga mögött, akik Magyar Caminóként jelölik meg ezt a zarándokútvonalat. Céljuk, hogy azt az utat elevenítsék fel, amely a középkorban a spanyolországi Szent Jakab-úthoz vezette el Közép-Európa zarándokait. A középkorban Magyarországon Lébény (ma Győr-Moson-Sopron megye) Szent Jakab-temploma egy fontos állomása volt a Caminóra igyekvőknek. Lébényben ma is minden esztendőben Szent Jakab ünnepén (július 25.) megpihennek a Budapestről Zsámbékon, Tatán, Pannonhalmán, Győrön át érkező zarándokok, és onnan folytatják útjukat az ausztriai Wolfsthalig. Ugyanis ezt a települést tartják számon a Spanyolországba vezető Camino legkeletibb pontjaként. A Budapesttől Lébényig vezető út látnivalóiról (Zsámbék, Tata, Nagyigmánd, Táp, Pannonhalma, Győr stb.) is részletes információkat közvetít a honlap,17 sőt a korábbi utakról készült DVD-k is tájékoztatnak, felkészítenek a zarándoklatra. Az Árpád-kori román stílusú lébényi Szent Jakab-templom ma szépen felújítva várja a zarándokokat, az érdeklődőket. A falu életében ismét jeles ünneppé vált Szent Jakab napja. A Lébény című újságból értesülhetünk arról, hogy számtalan egyházi és világi jellegű rendezvénnyel készülnek az ünnepre, a zarándokok fogadására. Ez szintén fontos hozadéka a vallási turizmusnak, hiszen egy eddig elzárt falu ismertté lesz, büszke lesz értékeire, nyit a külvilág felé, befogadja az oda érkezőt. Az értékek felismerése, a méltán érzett büszkeség hozzájárulhat azok fenntartásához, a hagyományok megelevenedésé-hez, a vidék népességmegtartó erejének növekedéséhez. Ma Magyarországon ez is nagyon fontos cél, és az egyház segítségére igen nagy szükség van e téren is.
