Gyönyörű napsütésre ébredtem. Meleg ugyan nem volt, 12 fok, de legalább nem esett és reményt adott a tiszta égbolt az esőmentes napra. Reggeli után csináltam néhány fotót a városkáról, a szombat délelőtti kezdődő nyüzsgésről és elindultam  a mai kitérőmre, Kufstein városába, megnézni a híres, hírhedt várat, ahol sok magyar politikai fogoly is raboskodott a Habsburg korszakban.
Szombat délelőtt lévén, rengeteg autós és motoros volt az utakon, sőt találkoztam egy oldtimer és sportautós túra járműveivel is. Nem konvojban mentek, de sok öreg és mai szuper autót láttam. Ma teljesen figyelmen kívül hagytam a turistajelzéseket, mert részben sokkal hosszabb, kerülőutakat javasolt, részben mert Kufstein kiesett a könyv leírásából. Ennek ellenére itt a városban már láttam jakabos jelzést. Így végig a főút mentén gyalogoltam, nagyon figyelve a szombat délelőtti jelentős forgalomra. Sok helyen volt járda, vagy kerékpárút így nem olyan veszélyes a dolog.
St. Johann környékén is fantasztikus hegyek vannak. Remélem ma sikerül ezeket a fotókat is feltenni, nem úgy mint tegnap, ígérem rajta leszek a probléma megoldásán. A táj szépsége ott folytatódott ahol tegnap abbamaradt. A lendületem, energikus gyaloglásom szintén. Nem tudom mi történt velem, de 1-2 napja megint teli vagyok energiával, a lábaim is sokkal jobban bírják a strapát, estére nem fáradnak úgy el. Nem mondom, hogy nem érzem a kilométereket, de nem vészes a dolog. Örülök ennek. Ma ismét zenehallgatást választottam, ráadásul jó kis menettempósat, így rendesen meneteltem, magamhoz képest gyorsan. Még így, hogy állandóan megálltam fotózni, így is nagyon gyorsan haladtam. Úgy terveztem, hogy kb. 6-ra érek Kufsteinbe, de már 5 óra előtt itt voltam. Összesen 2 nagyon rövid – 5-5 perces megállóm volt és egy hosszabb, kb. 20-25 perces. Ez 1 óra körül volt egy benzinkútnál, ittam egy kávét és ettem egy nagy muffint, egy almát, ezzel meg is volt az ebéd. Természetesen a zokni csere sem maradhatott el. Ekkor már megtettem úgy 14-15 kilométert, de semmi fáradtságot nem éreztem. Folyamatosan tekergettem a nyakam jobbra-balra, szívtam be a táj élményét. A látvány gyakran párosult a különböző szagokkal, illatokkal. A már korábban említett frissen trágyázott legelő átható szagával, a fafűrészüzem jellegzetes fás illatával, a frissen vágott fű illatával, vagy a már megszáradt széna szagával. Figyeltem azt is, hogy egy-egy hegyoldalban milyen színek jelennek meg. A szikla fehéres-szürkésből néha át megy teljesen sötét árnyalatba, amit itt-ott egy-egy hófolt tör meg. Kicsivel lejjebb megjelennek a fák különböző fajtái, de leggyakrabban az eltérő sötétségű fenyőfélék. Alattuk a lombhullató sávban megint más zöld jelenik meg, majd a hatalmas foltokban megjelenő legelők világosabb zöldje. De ez sem egyforma, mert attól függ, hogy melyik részt mikor kaszálták le. És valahol ott a közepén az alpesi ház, a különböző barnás színeivel. Ha közel van a ház, akkor még az ablakban lévő muskátli színei is gazdagítják ezt a kavalkádot. Ma sok ilyet láttam az út első felében. A második felében, amikor már Kufstein közelében jártam, akkor csak inkább sziklákat. Az is szép, de másként szép. Délután 2 óráig sok kis téli síparadicsomon haladtam át, de ilyenkor sem állt meg az élet. Igen nagy pezsgés volt mindenhol. Sok-sok ember túrázik, bringázik. Tetszett ez a mentalitása az osztrákoknak, németeknek. Délután kezdett elromlani az idő, így fel kellett vennem egy hosszú ujjú pólót, és vissza kellett raknom a túranadrágom szárát. Néha fáztam is az igen tempós ballagás ellenére is. Bolond volt a szél, a felhők jöttek-mentek, de csak pár csepp eső esett.
Kufstein várát messziről látva, kicsit alább hagyott a lelkesedésem, mert olyan kicsi volt és jellegtelen. Közelről azért már egész más volt, kezdett izgalomba hozni. A felfedezését, bejárását a holnapi nap délelőttjére halasztottam, mert még szállást kellett keresnem, ami eltartott kb. félóráig. Nem tudtam, hogy mikor zárnak. Nem akartam fáradtan, rohanva megnézni a várat, majd holnap délelőtt szépen kényelmesen, nyugodtan. Megpróbálom a zsákomat a szálláshelyen hagyni, hogy ne kelljen cipelnem. Elég lesz utána. Nem tudom, hogy meddig tudok majd eljutni holnap – ugyanis nem kiszámítható, hogy meddig tart a várlátogatás. Majd kiderül. Kufstein városa igen rendezett, szépen karbantartott óvárosi résszel. Kimondottan tetszett.
Amikor este lepakoltam, még gyorsan elszaladtam vettem némi kaját, mert holnap vasárnap – és itt minden zárva ilyenkor. Tehát éhen már nem halok! A szobámban elméletileg van internet, de még sincs. Ettől nem repesek nagyon de hát ez van. A recepcióról azért megpróbálom  feltölteni a mai írást.
Jaaaa, és eltelt 1 hónap!