Ma volt a lassú haladás, sok megállás napja. Nem így terveztük, de így alakult, ami persze nem baj. Nem maradtunk le semmiről. Reggel ¾ 7-kor elsőként startoltunk a fantasztikus szállásunkról, de a hatos csapat, hamar leelőzött bennünket, már Écs községben. Hülyéskedtünk egy sort, hogy jó lenne enni egy jó kis hagymás rántottát, csengessünk be valamelyik házhoz. Ők bementek egy kis közértbe kaját venni, mi tovább mentünk és találtunk egy olyan helyet, kb. 300 méterrel tovább, ahol valóban volt rántotta. Lecsaptam rá, ízletes volt. Itt kb. 45-50 percet időztünk, az addigi 30-40 perces sétát követően, így a hatékonysággal igencsak volt baj. Kicsit hitetlenkedve néztek rám itt is, amikor megtudták, hogy milyen messze tervezem a gyaloglást. De már megszoktam. A faluból kiérvén egy jó kis kapaszkodós szakasz következett, folyt a víz rendesen rajtam. A nap legnehezebb része volt, fizikai értelemben, de mivel már edzettek vagyunk, nem okozott nagy problémát. A tetején megálltunk pihenni, kb. 20 percre. Néztem a Runkeepert, nem diktáltunk nagy tempót, jó ütemes, kaptatós 4 km/órás menetsebesség. Később a lapos szakaszoknál sem volt ez sokkal gyorsabb, tetéztük ezt még a gyakori megállásokkal, csak 10 percekre, de azt sűrűn.  Az időjárás pazar, ragyogó volt, enyhe szélfuvallatokkal, ami kimondottan jól esett. A terepet nem szerettem különösebben – sok volt a murvás, kavicsos, ami a szandálban nem annyira előnyös. 12 körül megálltunk egy mezőn 20 perc napon történő háton fekvős relaxációra, némi zsömle és sonka bevitele után. Kb. 30 perc múlva fagyiztunk és kávéztunk, beszélgettünk Győrújbaráton ismét 30 percig. Szóval nem kapkodtuk el.

Kezdtek g ... Tovább »