Monotonitás – Magyar Meseta?

Reggel a vendéglátóink meleg reggelivel invitáltak az asztalukhoz. Ilyen is régen volt, hogy reggeli, asztalnál, teával, beszélgetve. Judit kivitt minket kocsival a tegnap délutáni találkozási pontra, ahol elbúcsúztunk és mindenki ment a maga útjára. A mi utunk ma több mint érdekes volt. A mai napra egy laza 25 km-es síkterepen letudandó kicsit monoton szakasz volt betervezve. Végig a Rábca töltésén. Egyeseknek halálosan monoton – nekem nem annyira – én szerettem a Mesetat is anno. Egyedül a szandálomba folyamatosan megjelenő kavics hegyek zavartak a murvás, kavicsos töltésen. Kb. 2 percenként meg kellett állnom, mint a gólya és kirimánkodni a köveket. Fogytak, fogytak a kilométerek, de nem olyan ütemben, ahogy szerettük volna. Még egy kanyar, majd a másik oldalra egy ív, és így tovább. Az idő remek volt, sütött a nap, de nem zavaróan, a szél néha süvített, de még pont jó volt. A felhők jöttek mentek, érdekes rajzolatokat mutattak a felfelé bámuló zarándoknak. Láttunk őzeket közvetlen közelről, nyulakat, rókát kiugrani 30 méterről és elrobogni a susnyásba, fehér gólyát amint egy siklóval viaskodik. Szép volt a táj, változatos színekben láttuk a mezőket, erdőrészeket, hullámzott a mező. De „mégiscsak” 17 km volt egyben a gáton - poroszkálva. Megcsináltuk.

½ 4-re értünk be Lébénybe – jó fáradtan, mire tisztába raktuk magunkat, addigra a templom már bezárt így csak a januári emlékeimre hagyatkozhattam a belsejét tekintve. De kívülről is pazar látvány, most este kivilágítva is megnéztem. Szép. Javaslom mindenkinek megtekintésre. És a Szent Jakab Látogatóközpontot is, ami közvetlenül a templommal szemben van. Érdekes kiállítás, rendezett, hasznos. Mi ma éjszaka a látogatóközpont zarándokszállásán vagyunk elhelyezve, adományos alapon. Puritán, de tiszta. Rendezett, ápolt kerttel, padokkal, ahol el lehetett borozgatni. Jó a hely.

Győrből kiérvén még reggel lementünk a Radnóti emlékhelyhez. Mindig megható tud lenni ez a hely – de ma nem volt az – pont akkor vágták ott a füvet, így nem is maradtunk sokáig, majd máskor!

Most rövidebb leszek, mint általában, mert már nagyon késő van és reggel legkésőbb 6-kor szeretnék elindulni Mosonmagyaróvár irányába. Időben oda kell érnem, logisztikai feladatot kell teljesíteni.

Tudom, hogy már adós vagyok sok-sok fényképpel – de amint lesz időm azonnal pótolom! Addig is minden jót!