Túl a harmadik napon. Az eddigi legszebb és egyben legesősebb nap. Az éjszaka kevés alvással, sok forgolódással, kínlódással telt. Begyulladtak a hólyagok helyei és érezhetően lüktetett. 6-kor keltünk, a szobatársaink szintén. A tetőtéri ablakon aranyosan kopogott az eső. Mintha jelezték volna mi vár ránk! A békák azt írták a neten, hogy délig csak esni fog, utána felhőszakadásra lehet számítani. Elég rosszul állt a szénánk, de nem volt mit tenni. Szedelődzködtünk. Nem ment gyorsan az elindulás – az este nem pakoltunk össze – így reggelre maradt – de a hycomatos mozgásom miatt igen nehezen ment a dolog. Felerőltettem a bakancsot – hátha csak az első lépés lesz elviselhetetlen. 5 lépés után úgy döntöttem, hogy feladom. Na, nem az utat, hanem a mai bakancsviseletet. Lesz, ami lesz – túraszandál, zoknival és jöjjön a Gerecse és tegyen próbára! Jött és próbára tett.  Amint kiértünk Tarjánból és bent ballagtunk az erdő fái alatt újra elkezdett keményen esni az eső. A fák oltalmazó koronái alatt felvettük az esőgumikat (F1), azaz az esőkabátot és én a ponchóm. Addig, amíg ez a művelet tartott a fák levelei visszatartották az esőt, majd ők is megadták magukat. Az amúgy is laza, felázott talajon élvezetes volt a csúszkálás. Aki szokott túrázni, az tudja milyen fontos egy ilyen talajon a megbízható, biztos bakancs bokatartó ereje, biztonsága. Ez hiányzott nekem most – de nagyon. Ennek örömére a lábfejem és a talpam minden kicsi, pici és még annál is pirinyóbb izmai nagyon elfáradtak. Nem is gondoltam, hogy ennyiféle izmom van! Ennek a mai napnak ez volt a kihívása. Hál’ Istennek nem esett sokáig, kb. 1 órát áztunk. Vagy megkegyelmeztek az égiek, vagy megijedtek a nagy zöldruhás rémtől, aki csúszkált és cuppogott a sárban. Szép látvány lehettem, még jó, hogy nem volt tükör a környéken. Fényképet nem sokat csináltam, mert erősen koncentráltam a talpon maradásra. Lassan de biztosan beértünk a Vértestolna településre, ahol egy kocsma és egy kis közért várt bennünket. A kocsma nem várt, mert korán értünk, de meglátták a nagy zöld yetit, és gyorsan kinyitották nekem. Idő előtt! Kedves kiszolgálás, íztelen, de meleg kávé, de abból azonnal 2. Kis pihenés, nyáriasítás után tovább indultunk. Jó hosszú falu, kellemes de erőteljes emelkedővel, a jobboldalon a stációkkal. Szép volt a táj, itt már bátrabban fotózhattam is, járható volt az út, nem csúszkáltam. Sőőőőt, még a nap is kisütött. Ahhoz képest, amit vártunk egész jó lett.

Szép ez a Gerecse! Pazar volt a látvány a hegyi ösvényeken, a néha a lombokon átszikrázó napsugarakban. Csináltam néhány jó képet. Ide érdemes lesz visszajönni, rendes bakancsban és hatalmas hátizsák nélkül – csak úgy turistaként! Vissza is jövök majd! Jó sokat kapaszkodtunk felfelé, nem fáztunk. A rotundánál dönteni kellett, hogy a rövidebb, de esős időben veszélyesebb utat válasszuk, vagy a 4 km-rel hosszabb utat. Nem voltam bevállalós. De nem bántam meg – szép volt az út és csak szép lassan ereszkedtünk le a hegyről. Nem volt megerőltető a lábnak, de kellemes volt a szemnek!

Tata előtt kb. 6-7 km-rel már vészjóslóan dörgött az ég, de még tartotta magát az időjárás.  A Tatai-tó mellett már keményen fújt a viharos szél, felkorbácsolva a tó felszínét. Nem volt szép látvány, nem tudtunk benne gyönyörködni. Már minél hamarabb a szálláshelyen akartunk lenni. Mindannyian! Elkezdett esni, fújt a szél, cudar volt a világ. Vágytunk egy kis melegre. A kapucinusoknál szálltunk meg. Nem nagy élmény a szállás, de egy zarándok nem válogat! Pláne ha már mindene fáj! Minden nehézség ellenére jó volt a mai nap, talán a legfájdalmasabb, de eddig a legszebb. 24 km tiszta játékidőben 6 óra 14 perc. A web oldal fényképek közé ma is felrakok néhány fényképet, a 2014-es Camino, magyar szakasz képei közé.

A holnapi nap is 24 km-es teljesen sík terep, remélem az eső is megkímél bennünket.  

Azt hiszem a mai napra is emlékezni fogok, míg az eszemet tudom. A Camino össz  920 km-én nem volt ennyi fájdalmam, mint ma – de már ez a mai is csak emlék. Amíg hason fekszem és az égnek meredeznek a lábaim! Na, majd a reggel! De az egy másik történet lesz.