Reggel 6-os kelés, fél 7-es indulás. Az első sarkon nyitva volt egy bár, ahol lehetett reggelizni – megtettem. Laza napnak indult – az is maradt végig. A város határába kiérve a hold hatalmas vörös gömbként készült lebukni a horizont alá. Én még ekkorának soha nem láttam – főleg lenyugvóban.  Olyan közel volt, hogy szinte meg lehetett fogni. Most nagyon hiányzott a teleobjektívem. Az út egész nap a műút mellett, jól kiépített zarándokúton haladt. 4-5 kisebb falun haladtunk át – közel azonos távolságokra voltak egymástól. 
Sok esemény nem történt ezen 18 km alatt, amit 11 órára sikerült is teljesíteni, a szokásos masszírozós megállóimmal együtt is. Tartott a szombat esti fiesta még vasárnap reggel 9-kor is. Jól bírják a spanyolok. Bár, sok fáradt szemű fiatallal találkoztam így reggel már.
Carrionba beérkezve a Santa Clara albergueben kötöttünk ki. Sajnos rendes konyha itt sem volt – de azért egy mikro sütő akadt – és a lengyel kislány felajánlotta, hogy készít benne valami étket. Fürdés – mosás után alapanyag beszerzés a helyi kisboltban. Virsli, krumpli, sajt. Magdalena a mikróban megfőzte a krumplit, sajtot rá és a virslit és már kész is volt a kellemes kaja. gyors, egyszerű. Diákoknak és zarándokoknak ajánlott!
A délután pihenéssel telt. Ki, hogyan tette ezt. Volt aki aludt, volt aki elment egy bárba internetezni, akadt aki olvasott. Rápihentünk a holnap délelőttre a kicsit egyhangú tájra. Különösebben nem félek tőle, 2 éve sem okozott nagy problémát. Ha olyan lesz az időjárás mint a mai akkor nagyon kellemes lesz az út. Ma egész délelőtt fújt a szél, de nem volt hideg (a kora reggelt leszámítva), bár a sálam elfért rajtam.
A San Jean és Compostella között gyaloglóknak holnap lesz meg a fele. Sokan várják már. Ahogy számoltam kb. pénteken &ndash ... Tovább »